A hőszigetelés a lényeges

A hőszigetelés a lényeges

A hőszigetelés a lényeges

4 év múlva már csak ilyen házat tud építeni

Négy év múlva kizárólag takarékos házakat lehet építeni. Hogyan érhető el a közel zéró energiaigény? Ténylegesen zéró energiafogyasztást takar a defínició?

2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek létesíthetők. Az uniós tagállamokra kötelezően érvényes EU-direktíva minden épülettípusra kiterjed, sőt, közintézményeket 2018-tól már csak ezen előírás eszerint lehet létesíteni. Ma még csak lehetőség, de pár év múlva kötelező lesz az energiatudatos tervezési, kivitelezési gyakorlat alkalmazása új építéseknél. Az átállás közelsége sokakban mintha még mindig nem tudatosult volna.

Energiatakarékos épületek létesítéséhez minden építőanyagipari komponens rendelkezésre áll, ám ahhoz, hogy a ház – bármilyen épülettípus – az elképzeléseknek megfelelően alacsony energiaköltséggel működjön, szükség van hozzáértő tervezőkre – építészekre, mérnökökre -, és kivitelezőkre is, akik magas színvonalon, pontosan meg tudják valósítani a terveket. Energiahatékonyságot célzó épületfelújításnál is elengedhetetlenek ezek a kritériumok: tapasztalt szakemberekre bízzuk a munkát, különben sok pénzt bukhatunk.

Energiahatékony módon építeni sokféleképpen lehet; laikusként is tudjuk, mennyire fontos a külső hőszigetelés, az épület optimálistájolása és árnyékolása, de említhetnénk a beépített nyílászárók minőségét, a hőhímentes kivitelezést, s még megannyi fontos részletet.

Létezik egy 25 éve kidolgozott építési metódus, amivel már a tervezés korai szakaszában pontosan méretezhető a leendő épület energetikai viselkedése (fogyasztása). A passzívház-technológiaként ismertté vált 25 éves német építési szabvány és épületminősítési rendszer gyakorlatilag minden klímazónában megbízhatóan alkalmazható, Skandináviában éppúgy, mint a mediterrán területeken. A kétezres évek közepéig jobbára csak Németországban és Ausztriában épültek passzívházak; ma már az USA és Kína is komolyan fontolgatja a technológiára való átállást.
Magyarországon nem terjedt el robbanásszerűen, de 2009 óta folyamatosan épülnek magyar passzívházak, jellemzően magánépíttetőknek. Önkormányzati nagyberuházásokra is van pár példa, Budapest XIII. kerületében valósult meg a bérlakásként működő 100 lakásos passzívház és ugyanitt adtak át nemrégiben egy passzívház-technológiával létesült óvodaépületet is. Tömegformálását illetően is szakmai bravúrként emlegetik az angyalföldi passzívház ovit.

2021. január 1-től kizárólag közel nulla energiaigényű épületek építhetők. Árnyalja a képet, hogy 2021. január 1. után csak azok az épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek ennek a kritériumnak, így a követelmények azokra is vonatkoznak, akik 2021. januárja előtt kezdik az építkezést.

A közel nulla energiaigényű épületnek nem feltétlenül kell passzívháznak lennie, de ezzel a építési szabvánnyal lehet ezt a követelményt a legmegbízhatóbban elérni. A közel nulla energiaigény pontos kritériumai egyelőre nem közismertek azon kívül, hogy a jelentősen lecsökkentett energiafogyasztást és a megújuló források kötelező alkalmazását célozza. Az EU a tagállamok hatáskörébe utalja a konkrét követelmények megállapítását. (A közel nulla energiaigény ez esetben közel sem jelent zéró energiafelhasználást, hiszen a már ismert szabályozás szerint is három jobb energiakategória létezik: AA, AA+, AA++.)

A jelenleg ismert általános előírás úgy fogalmaz, hogy az épületet legalább annyira energiatakarékossá kell tenni, hogy az erre fordított költség az épület élettartama alatt megtérüljön. Életciklus-számításnál általában 35-50 évet vesznek figyelembe épületszerkezeteknél, épületgépészeti rendszereknél az élettartam jóval kevesebb, 15-20 év.

Nagy váltást fog jelenteni az is, hogy a közel nulla energiás épületeknél az energiaigény 25 százalékát megújuló forrásokból kell fedezni, ami új kihívás elé állítja szakmát és az építtetőket. Megújulók alatt nálunk jellemzően napkollektoros, napelemes rendszereket értenek (melegvíz-, elektromos áram előállításához jól hasznosítható a szoláris energia), de a talajhő, a szél- és vízenergia is kiaknázható.

Passzívházaknál rögzített követelmény az alacsony energiafogyasztás, de már megjelentek a megújulókkal kiegészített, ténylegesen zéró energiaigényű, sőt, energiatermelő passzívházak. A passzívház alapkritériuma, hogy az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2/év) értéket, az összes primerenergia fajlagos igénye pedig nem lehet nagyobb mint 120 kWh/(m2/év) értéknél. Összevetésképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/(m2/év) energiát használnak fel. A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90 százalék, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.

 

 

Hozzászólás írása

Az e-mail címe nem lesz publikálva. A kötelező mezők *-al vannak megjelölve.

Környezetvédelem 

az általunk forgalmazott energiamegtakarítási, energiahatékonysági rendszerek és tanácsadói tevékenységünk csökkentik a felhasználandó energiamennyiséget, csökkentik az energia előállítása során keletkező káros anyagok kibocsátását is...

Cégünk 

"ENERGIAKÖLTSÉGEK csökkentése"
- a Future Energy Kft. mottója.
Cégünk az energiaköltségek optimalizálása területén, mint energetikai rendszer integrátor olyan irányítási és szabályzási eljárásokat és technológia megoldásokat tervez valamint ehhez szállít eszközöket, amelyek hozzájárulnak ügyfeleink hatékony és költségcsökkentő energiafelhasználáshoz, és jelentős mértékben segítik az üvegházhatást fokozó gázkibocsátás csökkentését...

Impresszum 

Future Energy Kft.
Gyula u. 17. 
1039 Budapest
Magyarország

Tel. +36 1 436 5171
Fax +36 1 436 5172