Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetésére került sor 2021. január elsejétől. A kötelezettségi rendszer kifejezetten a villamos energiát, földgázt és üzemanyagokat forgalmazókat és kereskedőket célozza.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer érintettjei
Az energiahatékonyság területén tett újabb jelentős lépés a 2020. december 16-án a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat és a 17/2020. (XII. 21.) számú MEKH rendelet, amely az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtási rendeletének (122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet) módosításaival együtt az EKR rendszer végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza. A rendelet az éves végsőenergia-megtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatás, illetve az elért energiamegtakarítás bejelentésének tartalmát és formáját írja elő. Emellett rendelkezik az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeiről és a Hivatal ellenőrzési feladatainak ellátásához az alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtó hatóságainak adatszolgáltatásáról.
Ezen belül az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése Magyarországon 2021. január elsejétől. Az intézkedés célja, hogy a 2030 végéig teljesítendő 337,2 PJ kumulált nemzeti energiahatékonysági célkitűzéshez 90 PJ végsőenergia-megtakarítással járuljon hozzá. A kötelezettségi rendszerben a végső felhasználók részére villamos energiát, földgázt és üzemanyagokat forgalmazóknak előre meghatározott mértékű új végsőenergia-megtakarítást kell jelenteniük évente a Hivatal felé.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer mértéke
2021-ben a 2019-ben forgalmazott végsőenergia-volumen után 0,05%, 2022-ben a 2020-ban kötelezettség alá vont energiamennyiség után 0,1%, 2023-ban 0,3%, 2024 és 2027 között 0,5%, 2028-ban 0,35%, 2029-ben 0,15% és 2030-ban 0,05% az előírt megtakarítás mértéke.
A lehetséges intézkedések köre rendkívül széles: világítás-korszerűsítés, hőszigetelés és nyílászáró csere, használati melegvíz és fűtési rendszerek korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználása, napelemes és napkollektoros rendszerek telepítése, épületgépészeti és -felügyeleti rendszerek, de akár járműcsere programok is megvalósíthatóak az EKR keretein belül. A tervek szerint lesznek úgynevezett katalógus-intézkedések és egyedi beavatkozások. Előbbiek adminisztrációja várhatóan jóval egyszerűbb lesz, míg utóbbiaknál minden esetben energetikai auditot ír elő a jogszabály.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben egy energiakereskedő nem tudja, vagy nem kívánja megvalósítani a számára előírt energiamegtakarítást, úgy kötelezettségét 50 000 Ft/gigajoule energiahatékonysági járulék megfizetésével rendezze. Ha ezt elmulasztja, úgy a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki.
Hozzászólás írása